Mi lesz veled turizmus-vendéglátás?

Nem átlagos időket élünk. Ahogy azt márciusban hallhattuk, „a turizmusnak kampó”. Valóban így van? Tényleg a koronavírus okozza a turizmus teljes összeomlását? Hol tartunk most?

Amikor 2020 márciusában az első korlátozások bevezetésre kerültek, a turizmus kapta az egyik legnagyobb pofont. Mit tegyen egy szállásadó, ha nem használható a wellness részleg, ha nincs nyitva a fürdő, ha nem üzemelnek a turistákat csalogató programok? Mit tegyen a szállásadó, ha kényszerű üzemszünetre van szükség? Tudom, sok a kérdés, de azt gondolom, ezzel nem vagyok illetve nem voltam egyedül.

2020. márciusban dübörgött a szakma. A ki és beutazás kiválóan hozta a számokat, rekordok dőltek meg. Aztán a korlátozások hatására elkezdődött a mélyrepülés. Októberről már ezt olvashattuk a KSH oldalán:

„2020. októberben a koronavírus okozta járvány hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma 93%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 30%-kal csökkent. Az összes vendégéjszaka 89%-át a belföldi vendégek töltötték el. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 67%-kal volt kevesebb. A belföldi vendégéjszakákat tekintve az áprilisi mélyponthoz mérten a szezonálisan és a naptárhatással kiigazított adatokon 14-szeres volt a növekedés, míg az előző hónaphoz képest 26%-os csökkenést tapasztaltunk.”

1. ábra Forrás: ksh.hu

Sokan várják a következő évtől a megváltást, hogy „visszaáll a régi rend”. Aki esetleg még ebben bízik, annak ideje felébredni, mert olyan, hogy „régi rend” nem létezik. Nem tér vissza. Átalakultak a fogyasztói igények, talán nem is voltak olyanok, amit a vírus előtt produkáltak, ám a túlkínálat túlzott keresletet hozott magával. Ideje újragondolni a turizmust. A vendéglátásban úgyis divatos régi magyar ételeket újraértelmezni. Tegyük meg ezt most a teljes ágazattal. 

Kezdjük az alapoktól. Hol tart ma a turizmus-vendéglátás oktatás? Itt most nem arra gondolok, hogy bizonyos tárgyakat hogy lehet, avagy hogy nem lehet online tartani, hanem magára a tananyagra. A napokban hallottam egy huszonéves videójában, hogy az egyetemi évei alatt szerezett tudásból semmit sem tud használni a munkája során (ami egyébként a tanult szakmán belüli). A legtöbbet a két felkészítőtanártól tanulta, akikkel a vizsgák előtt készült fel. A tudását különböző onlinekurzusokbólszerezte. Ezek vezették sikerre. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a teljes oktatási struktúra rossz, hanem azt, hogy valami nem stimmel, ha ezen a véleményen van egy vagy több diák. Ha a megkérdezett tanulók nagy többsége nem kap impulzust arra, hogy ezt a szakmát szívvel lélekkel csinálja, ha a tananyag része a deriválás, a függvények ábrázolása, ám nem tanulnak kríziskommunikációt, vagy nem tudja egy turizmus-vendéglátás végzettségű sales vezető hogy mire való a Google Analytics, mit jelent a REVPAR, vagy kizárólag a szállásközvetítőktől várja a foglalásokat, az bizony baj.

A szakmában dolgozók nagy része alulképzett. A jelenlegi helyzetben sok szálláshelyről távoznak azok a szakemberek, akik a hátukon vitték a házat, így az újranyitás során komoly nehézségekbe ütköznek majd a tulajdonosok. Nem csoda, ha távoznak, hiszen az állami támogatás a szakma felé valamint a bizonytalanság minden okot megad arra, hogy a kétszázezer forint alatti fizetés helyett futárként a kétszeresét keresse meg. Kérdéses, hogy a most távozó szakemberek visszatérnek-e még a szakmába vagy maradnak azok, akik csak felszínesen ismerik vendéglátást.

Tudom, most mindenkinek nehéz. Mégis azt gondolom, hogy emelt fővel, higgadtan kell kezelni a helyzetet. Láttam olyan közösségi média posztokat, amelyekben a turizmus megmentéséről írnak. Olyan is elém került, ahol egy szálláshely, illetve étterem megmentéséről olvastam. Miért akarná bárki megmenteni az éttermedet vagy a szállodádat? Miért akarna bárki azért venni egy szállásutalványt, hogy azzal segítsen neked? Úgy is kérdezhetném: miért akarnám én megmenteni a te szálláshelyed? A marketingkommunikáció egyik alapvető tézise, hogy ne rólad, hanem a vendégről szóljon amit írsz, mondasz. Tehát a megmentés itt nem játszik sajnos. Azoknak, akik még gondolkodnak 2021-el kapcsolatban, hogy mit tegyenek, a következőket javasolnám:

1. Ne mástól várd a megoldást, te tegyél a változásért!
2. Kezeld rugalmasan a jövő év stratégiáját (de legyen!)
3. Kommunikálj a törzsvendégeiddel, a követőiddel!
4. Alkalmazkodj a kialakult helyzethez! A vendégek felé a jövőben a biztonság, a rugalmas lemondási feltételek, a minimális kockázatérzet lesz a vonzó.
5. Próbáld megtartani a kollégáidat

Visszatérve az első két bekezdésben feltett kérdésekre, nem gondolom, hogy csak a koronavírus a felelős a kialakult helyzetért. Bizonyos desztinációk túltelítettek voltak, a repülőjegy árak olcsóbbak voltak a helyközi buszjegyeknél, a dinamikus árazás miatt olykor irreális árak voltak a szálláshelyeken, a bérezés sok esetben kétségbeejtő volt, a dolgozók képzettsége sok esetben hagyott kivetni valót maga után. Ezek és a koronavírus együtt vezettek a jelenlegi helyzethez. A járványhelyzet megoldása nem rajtunk, a turizmus szakma iránt elhivatott embereken múlik, minden más viszont igen.

Ha majd újranyitnak a fürdők, a szálláshelyek, a repülőterek újra megtelnek turistákkal, továbbra is a „régi rendet” keressük majd, vagy kialakítunk egy új világot magunk köré?

Kelemen Attila

2020.12.14.