Csodásan sütött a nap, amikor megérkeztem a Puchner Birtokra, Bikalra. Sokat hallottam már a barátaimtól arról a kis birodalomról, ami felépült a kis baranyai településen. Élménybirtok – hm, találó-e a név? Vajon, milyen élmények várnak rá? Tényleg időutazáson veszek majd részt? – ezek a kérdések keringtek bennem, amikor átléptem a középkor kapuján. Minden XXI. századi civilizációt félre tettem, mert magával ragadott a birtok hangulata.

Egyáltalán nem kívánkoztam a telefonom felé nyúlni. Helyette viszont jelmezt öltöttem, de még az sem érdekelt, hogy apród ruhámhoz koronát vettem magamra, hiszen elhatároztam, hogy én ma itt II. István király leszek. Kerekre nyílt szemek követtek a nap során, hiszen mókás látvány voltam a középkori jelmezben, de Bikalon ezt is könnyedén vettem. A szállásom is királyi volt a Palota gyönyörű lakosztályában, ahol korabeli hangulat fogadott, ötvözve a mai modern kor vívmányaival. Nem sok, nem kevés, telitalálat. Kényelem felsőfokon. Az étteremben hamisítatlan ételek fogadtak. Pazar gyümölcsleves, kacsacomb párolt lilakáposztával, és friss, tűz meleg fahéjas csiga, és túrós béles. Még most is összefut a nyál a számban… Jaaa, és málnaszörp öblítésképpen!

Aztán jött a városi srác számára a csoda, amit a kisfiam is imádott volna: korabeli ruhában, lovas kocsikáztam végig a Birtokon, utána egy kis vaddisznóvadászat számszeríjjal, majd kardcsata a helyi katonával:) Kellemesen elfáradtam, de büszke voltam magamra, hogy álltam a gyűrődést. A helyi fafaragó mester kedves invitálásának sem tudtam ellenállni, útmutatásai alapján pikkpakk összedobtam egy kis műalkotást, mert, hogy itt ilyet is lehet, azaz részt venni az alkotásokban. Fáradt testemet a 3 féle wellness részleg tesztelésével kényeztettem. A francia-, a marokkói és a palota wellness ilyen sorrendben, bevallom nagyon jól esett. Mindhármat másért imádtam. Szauna, gázkabin, ellenáram, gyerekmentes övezet, jakuzzi, válasszon ki-ki kedve szerint, valamennyi mennyei!

Királyi énem persze nem nyugodott, kíváncsian vártam a beharangozott lovagi tornát. Válogatott vitézek mutatták be tudományukat az odasereglett publikumnak. Sajnáltam, hogy én nem lehettem köztük, de talán majd legközelebb a bikali lovászok éltét is tesztelem nektek. Azt viszont ne kérjétek, hogy röviden foglaljam össze nektek az élményeimet, mert azt lehetetlen! Varázslatos időutazáson vettem részt, káprázatos helyszíneken, pihentem, tanultam, pancsoltam és szórakoztam. Ja és ígéretet tettem az otthon maradt családomnak, hogy Bikalra egész biztos, hogy visszatérünk a nyáron, mert egy újabb igazi családi birodalmat fedeztem fel, ahol anya-apa és gyerek is remekül érezheti magát!

Főhajtás a BIRTOK előtt!

PISTI 🙂